Szerző: Molnár Annamária
A program legfőbb célkitűzése, hogy jól mentalizáló közösségeket hozzon létre. Erről kérdeztem Sándor Évát, a Békés Iskolák Program egyik koordinátorát.
Miért fontos ennek a készségnek a fejlesztése egy anti-bullying program keretében, illetve a társadalom számára úgy általában?
A mentalizáció egy fejleszthető készség, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki be tudjon illeszkedni egy közösségbe és ott jól tudjon funkcionálni. Vannak olyan embertársaink, akiknek ez nehezen megy, de hiszünk benne, hogy ha kapcsolatba kerülnek jól mentalizáló emberekkel, sőt egy egész közösséggel, akkor abban a biztonságos környezetben és kötődésben ennek a készségnek a fejlődése életminőség-javulást fog okozni. Ebből nem csak az adott egyén, hanem társadalmi szinten mindannyian profitálhatunk.
A Békés Iskolák Program alapvetően két nagyobb részre bomlik, melyek ugyan egymásra épülnek, de valójában párhuzamosan dolgozza fel őket a közösség. Első körben fontos a bullying jelenségének megértése és a védelmező szemlélet elsajátítása, ami azt jelenti, hogy elutasítjuk a bántalmazást és kiállunk az áldozat mellett. Ebben természetesen már jelen van a mentalizáció, még ha ebben a szakaszban nem is mondjuk ezt így ki.
Mikor kerül sor a mentalizációs szakaszra a Békés Iskolák programban?
Tapasztalatunk szerint az iskolák borzasztóan leterheltek, ezért úgy tagolják az egész programot, ahogy az számukra megfelelő. Általában 2-4 tanév kell ahhoz, hogy az iskolák a különböző tréningek és programok által elsajátítsák a bullyinggal kapcsolatos ismereteket, valamint ezt különböző kampányok és projektek által elterjesszék a közösségekben. Csak miután mindenki ugyanazt érti a fogalom alatt és tisztában van azzal, hogyan lehet a bullyingot megelőzni és megoldani, térhetünk rá ténylegesen a mentalizációra, mely a békítő szemlélet mélyebb rétegeit képviseli.
Hogyan épül fel a programnak ez a második szakasza?
Ez egy összetett folyamat. Először a pedagógusoknak vezetjük be a mentalizációt mint új fogalmat, ahogy azt korábban a bullying fogalmával is tettük. Kialakítunk egy közös nyelvhasználatot a teljes intézményi közösségben. A lényeg, hogy mindenki értse ezt a két fogalmat (bullying és mentalizáció), legyen az pedagógus, gyerek vagy szülő.
Van egy tréningünk, amely a mentalizáció fogalmát járja körül, ez az alapja ennek a szakasznak. Ezután következnek az iskolán belül megvalósítható modulok, amelyek elmélyítik az ismereteket és átültetik a gyakorlatba a mentalizációt. Ezek közül az egyik kedvencem az éppen alakuló mentor program, melynek keretén belül jól mentalizáló felnőttek jelentkeznek mentornak az elhanyagolás vagy trauma miatt ebben a készségben lemaradt gyerekek mellé. Biztonságos kötődésben és a közös időtöltés közbeni folyamatos mentalizálással segítik ezeket a gyerekeket önmaguk megértésében és a közösségbe való beilleszkedésben.
A mentalizációs tréningre épül rá az ún. fegyelmezési terv, aminek a lényege egy olyan egységes fegyelmezési rend megalkotása, amely már az egész iskola mentalizáló működéséről szól. A kortárs segítők és -vezetők alkalmazása szintén a mentalizáció gyakorlati alkalmazását teszi lehetővé, ha jól csinálják. Azt reméljük, sokan felismerik a korábbi szakaszban alkalmazott modulokban is a mentalizációt, pl. a resztoratív módszerekben vagy éppen a Békés Harcos modulban. Bátorítjuk a pedagógusokat arra is, hogy tudatosan is fejlesszék a gyerekeknél a különböző mentalizációs készségeket (pl. érzelemfelismerés, empátia, nézőpontváltás, önuralom stb.) akár az órájukba beépítve (pl. olvasmányok feldolgozásánál) vagy külön foglalkozások keretén belül. Ezzel elmélyül a saját tudásuk is a mentalizációról, mélyebben megérthetik a fogalmat, ami pedig visszahathat a saját mentalizáló működésére is. Mert a fő üzenet az, hogy a mentalizációt igazán mentalizálva lehet fejleszteni. Ami azt jelenti, hogy a pedagógusoknak biztonságos kötődési személyekké kell válniuk a gyerekek számára és folyamatosan mentalizálva őket (a hatalmi játszmák helyett) lehet kialakítani a békés, biztonságos közösséget, ahol nincs bullying, nincs erőszak.
Mik a tapasztalatok a résztvevők kezdeti és kimeneti reakcióit illetően? Milyen változások tapasztalhatók?
A Békés Iskolák Program még fiatal. Jelenleg még csak egy-két iskola kezd eljutni ebbe a második szakaszba, ahol már tudatosan foglalkoznak a mentalizációval. Így kézzelfogható eredményekről még nem számolhatunk be.
Tapasztalatunk szerint a mentalizációt, mint fogalmat kevesen ismerik, ezért az érzelmi intelligenciához szoktuk kötni, mert bár két különböző konstruktum, a lényeg ugyanaz, könnyű megérteni. És ha az elején ijesztő is ez a fogalom, azt látjuk, hogy a pedagógusok nagyon érdeklődőek, megfogja őket, hisz sok mindent megmagyaráz számukra. Gyakran látjuk, hogy a pedagógusok sok olyan képzésen vesznek részt, melyek tulajdonképpen a mentalizálásról szólnak (pl. EQ-tréningek, Gordon-tréning, erőszakmentes kommunikáció), de ezek anyagai a fiókban porosodnak. Arra biztatjuk az iskolákat, hogy vegyék elő ezeket és kezdjék el beépíteni a mindennapjaikba. Mindezek mellett az iskolák saját projekteket is indíthatnak a mentalizáció fejlesztésére. Tapasztaljuk, hogy ezek az egyedi fejlesztésű modulok a program korábbi szakaszaiban is nagyon sikeresek és kreatívak szoktak lenni és bízunk benne, hogy a mentalizáció kapcsán is eredeti és hatékony megoldásokat fogunk látni.
Említetted korábban, hogy van egy mentalizáció jelenségét körbejáró tréningetek. Mit lehet tudni erről?
A tréning pedagógusoknak, intézménypszichológusoknak és szociális munkásoknak szól. Gyakorlatokon, csoportmunkán keresztül járjuk körbe a mentalizáció fogalmát és jelentőségét, a kötődéssel való összefüggését és a fejlesztési lehetőségeit. A tréning 7 órás, tehát egy naposnak tekinthető. A végén arra biztatjuk a résztvevőket és a békítő teamet, hogy találják ki, hogyan tudják beépíteni a tanultakat a mindennapjaikba. Hiszen a Békés Iskolák Program egyik nagy ereje az iskola közösségének elköteleződésében rejlik, amely garantálja, hogy ennek (és az összes többi) tréningnek a hasznosulását. Ehhez mi csak javaslatokat teszünk, de minden közösségnek magának kell megtalálnia a saját megoldását.
