Mit jelent a mentalizáció?

Amikor mentalizálunk valakit, akkor megfigyeljük és megpróbáljuk megérteni a benne zajló folyamatokat. A másik viselkedésének okot tulajdonítunk, aminek feltárására és megértésére erőfeszítést teszünk. Például egy vitahelyzetben ahelyett, hogy nekitámadnánk a másiknak és csak a saját igazunkat képviselnénk, a mentalizáció során érdeklődéssel fordulunk a másik szempontjai és lelkiállapota felé. 

A mentalizáció azonban nemcsak a másik személyre vonatkozhat, hanem önmagunkra is. A bennünk lejátszódó érzéseket, gondolatokat, szándékokat és egyéb lelki folyamatokat is megfigyelhetjük, értelmezhetjük. Példának okáért elgondolkozhatok azon, miért szorongok bizonyos helyzetekben, vagy azon, miért úgy viselkedtem az előbb, ahogy.

Milyen az, amikor nem mentalizálunk? Ekkor a másikat tárgynak tekintjük, nem érdekel minket, mi állhat a viselkedésének hátterében, nem vesszük figyelembe a szempontjait, nem próbáljuk őt megérteni, elutasítjuk a lelki szükségleteit.  Saját magunkkal is bánhatunk hasonlóképpen.

A nem mentalizáló működés áll az iskolai erőszak (bullying) hátterében is. A Békés iskolák program egyik fő célkitűzése, hogy jól mentalizáló közösségeket hozzon létre.

Légkörjavító iskolai dekorációk

Az intézményi légkört sok minden befolyásolja. Ezek közül az ott dolgozók, tanulók közötti kapcsolatok minősége, a kommunikáció, a konfliktus kezelési módszerek a legfontosabbak.

Ugyanakkor sokat tehetnek a békés, biztonságos légkör kialakításához azok az üzenetek, amik az elfogadó, erőszakmentes, mentalizáló szemléletet képviseli. Gondoljunk csak az óriásplakátok és a reklámok hatására. A Békés iskolák programon belül pozitív értékek, üzenetek megjelenítésére felhasználjuk az intézmény épületét is.

A kampány modulról itt lehet bővebben olvasni.

Zuglói Móra Ferenc Általános Iskola, Budapest

Kiskőrösi Pedagógiai Szakszolgálat, Kiskőrös

Kiskőrösi EGYMI, Kiskőrös

Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola 5.n. osztály, Budaörs

Közös szabályalkotás

Akár egy iskolai osztályterembe képzeljük magunkat, akár az osztálytermek előtti folyosón állunk, vagy az udvaron nézünk körül, gyakran találkozhatunk rendzavaró viselkedéssel. Láthatjuk, ahogy a gyerekek egymást püfölik, tanár a diákokkal üvöltözik, pedagógusok védenek vagy vádolnak gyerekeket feltételezett tetteikért. Olyan hatalmi harcokkal találjuk szemben magunkat, amivel tudatosan foglalkozni kell! Először is ahhoz, hogy egy biztonságos és támogató légkörű közeget hozzunk létre,   tudatosítanunk szükséges, hogy senki nem tud támadóvá válni áldozat nélkül, és a támadónak szüksége van nézőközönségre! Előzetes tudatásunkat latba vetve, meg kell határoznunk a bántalmazó-áldozat-szemlélő társas szerepeit. Minden esetben törekednünk kell arra, hogy gyors és hatékony beavatkozást eszközöljünk, hogy a tanulók és a tanárok is a maguk tevékenységét nyugodt és biztonságos körülmények között tehessék! Continue reading “Közös szabályalkotás”