Szerző: Tűzkő Bíbor, az ELTE hallgatója
A karácsony előtti héten a legtöbb iskolában több idő jut az osztályközösségek fejlesztésére különböző játékok segítségével. Ilyenkor általában könnyebb rávenni a gyerekeket, hogy több figyelmet fordítsanak társaikra, és önmagukra is. A célom, hogy az adventi időszak atmoszféráját kihasználva az osztályok észrevétlenül kerüljenek közelebb az elfogadó, bántalmazásmentes közösség kialakításához az egy hetes játék során. (Természetesen a gyakorlat karácsony elmúltával ugyanúgy alkalmazható)
A játékot harmadiktól hatodik osztályosoknak ajánlom, mert ez a korosztály vevő a játékokra, és igénylik is azokat, viszont sok esetben kevés lehetőségük jut ezekre. A program emellett igényel egy bizonyos szintű érettséget.
A résztvevő osztály mint a Mikulás manói fognak szerepelni a gyakorlatban. A feladatuk pedig, hogy minél több gyereket boldoggá tegyenek. A cél, hogy rájöjjenek, ők azok, akik ténylegesen befolyással vannak kortársaik boldogságára, és nem a varázslatos karácsonyi teremtmények.
A játék megvalósítása
A játék során minden manó pontokat gyűjt. A csavar ott van, hogy a játékosok nincsenek pontosan tisztában azzal, mivel szerezhetnek pontot.
Minden gyereknek minden nap 3 szavazata van, melyeket azokra a társaira adhat le, akik aznap segítettek nekik jobbá tenni a napjukat egy-egy apróbb, vagy nagyobb cselekedettel. A neveket nap végén felírják egy-egy kártyára, azzal a cselekedettel együtt, amiért a szavazat jár.
A tanár összesíti a pontokat, és minden nap visszajelzéseket ad az osztálynak, milyen tettek szerepelnek általában a kártyákon. Itt a gyerekek átbeszélik a tapasztalataikat a játékvezető tanárral, és tudatosítják mi esett/esik jól nekik és társaiknak akár az iskolán kívül is.
Néhány ötlet a beszélgetések alapjául:
- Dolgok felsorolása, amelyek miatt jobb, vagy rosszabb egy napjuk, mint egy másik.
- Megbeszélni milyen tetteikre büszkék, és miért? Kinek okoztak örömet ezekkel? Önmaguknak, vagy másnak?
- Mit szoktak csinálni, amikor valaki boldoggá teszi őket? Elmondják-e a személynek mit éreznek?
- Mit tesznek, amikor úgy érzik megbántottak valakit?
- Mit tesznek, ha tudtukon kívül bántanak meg valakit, de később tudomásukra jut a dolog?
- Ha szomorúak mitől éreznék jobban magukat?
- A társaik mely cselekedetei teszik jobbá a napjukat?
- Ha valaki ad az uzsonnájából, vagy ad egy apró meglepetést, a tárgy tesz boldoggá, vagy a gesztus? Mit jelent számotokra egy ilyen cselekedet?
- Mik a saját és társaik jó tulajdonságai, erősségei?
- Miért azokkal barátkoznak, akikkel?
- Mit jelent segíteni valakinek? hogyan segítesz másoknak, hogyan segítenek neked?
A lényeg, hogy az osztálytársak megismerjék egymást és önmagukat, tudatosítsák minden apró tett fontosságát, és észrevegyék milyen jó érzés másokkal jót tenni.
A játék segíti a fiatalabb korosztályt abban, hogy megismerjék társaik pozitív cselekedeteit, tulajdonságait és értékeljék azokat. A beszélgetések az egy hét letelte után is benne maradhatnak az osztály napirendjében. Az érzelmi fejlődés legalább annyira fontos a gyerekeknél, mint a tananyag elsajátítása, de az előbbire sok esetben kevés idő jut az iskolákban. Az irányított napi beszélgetések, ahol a diákok megoszthatják az érzelmeiket és az őket foglalkoztató gondolatokat egy felnőttel, illetve a társaikkal, nagy hatással lehet a mentalizációs képességük fejlődésére.
A szavazó kártya nyomtatási minőségben letölthető innen: Segítő-kártya ( Segítő-kártya.pdf : 54,3 KB ).