Jármi Éva iskolai bántalmazásról szóló tanulmányának ismertetése

írta Horváth Zsóka

Jármi Éva Az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzése c. tanulmánya az iskolai bántalmazás megelőzését, illetve kezelését célzó programokat, módszereket mutatja be. Ezek megismerését nagyon fontosnak tartom, így az ő tanulmánya alapján cikkemben ezeket ismertetem.

Hazánkban a 2000- es évek óta kerültek előtérbe ezek a programok. Elsők között Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet keretei között jött létre egy Agressziókezelési Munkacsoport, mely program a békés feloldásra és az együttműködésre hívja fel a figyelmet. Budapesten körülbelül 20 iskolában indult el ez a program, mely keretein belül kortárs segítőket képeztek, a vezetők vezetői tréningen vettek részt, illetve az egyik legfontosabb a környezetfejlesztés, az „erőszak hot-spotok” felszámolása volt. A projectet lezárták, és sajnos nem terjedt el a gyakorlata.
Szerencsére egyre több megelőzést és érzékenyítést célzó program jelenik meg. 4 átfogó antibullying programot ismertetek, melyek különböző korosztályokat céloznak meg, de azonos alapokon nyugszanak.

Ezen preventív programok három fő komponense: ismeretátadás, attitűd formálás, viselkedési készségek fejlesztése. Elsődleges cél a probléma tudatosítása, ismeretek elsajátítása a témakörben. A rejtettebb szinteken megjelenő bullying folyamatok bemutatása, a csoport szerepének tisztázása ebben kiemelt szerepet kap. Fontos cél továbbá a hatékony, de biztonságos védekezési/védelmi stratégiák bemutatása, elsajátítása. Illetve a bántalmazásellenes attitűd és a csoportnorma formálása, hogy ismereteiket át tudják ültetni a gyakorlata a fiatalok.
Ezeknél a programoknál általában a csoportvezető tart a témában foglalkozásokat és igyekszik ott kialakítani a fent említetteket, ezért elengedhetetlen az ő elköteleződése. Továbbá fontos az iskolai egységes attitűd kialakítása is. Nélkülözhetetlen, hogy az intézménynek legyen egy resztoratív szemléletű eljárásrendje, mely által egységesen tudják kezelni az előforduló szituációkat. Most pedig következzen az a 3 program, mely ezekre az elvekre épít.

A NyugiOvi program 2015-ben született. A program öt szabályra, témára épül, melyet változatos tevékenységek közben ismernek meg az ovisok. Ezek a következők: Mindenkit befogadunk a csoportba. Elmondjuk, amit érzünk. Nem bántjuk egymást. Megvédjük, ha valakit bántanak. Szólunk, ha valakit bántanak. Ezeket az elveket mesén keresztül ismerteti a gyermekekkel a program. A meseszereplőkkel való azonosulás segíti a hatékonyságát ezen elvek beépülésének. A meseszereplők között van egy védelmező magatartású szereplő, illetve egy érzelmeket könnyedén felismerő szereplő. Rájuk építve a program a mesék után kialakít a résztvevőknek egy-egy szerepkört is a csoportban (ezt az óvónők koordinálják), akik a kívülállókat játékra invitálják és akik a társaik biztonságára figyelnek, az esetleges bántalmazásokat jelzik az óvónéninek.

A KiVa program az 1.-5. évfolyamon bevezethető, finnek által létrehozott program adaptációja. Finnországban az iskolák 90%-a alkalmazza ezt a programot, és ez 20-30%-al csökkenti a bántalmazás előfordulását. Ez egy egyszerre prevenciós és intervenciós program. 10 dupla óráról beszélünk, melyeket az osztályfőnök tart meg. Változatos a módszertan: vita, szerepjáték, film, csoportos megbeszélés, csoportmunka. A tanárok felkészítő tréningen vesznek részt a programot megelőzően. A KiVa rendelkezik egy számítógépes videójátékkal is, melyben a gyermekek kamatoztathatják az elsajátított készségeket is. A program sajnos csak kísérleti jelleggel futott Magyarországon 3 évig, mivel licence díjköteles.

Egy másik kiemelkedő antibullying program az ENABLE, amit 2017-be vezettek be hazánkba. Ez a serdülőkre szabott középiskolai program 10 tanórát ölel fel. Két modulból áll. Az egyik (SEL modul) a közvetettebb módon érinti a bántalmazásokat, és az érzelmi intelligencia fejlesztésére fókuszál. Ez a modul az érzelmi intelligencián kívül a társas helyzetekre, az önfelmentő stratégiákra koncentrál, továbbá a közbelépési, támogatási stratégiát mutatja be, érzelmi fókusszal. A másik (antibullying modul) a közösség bullying ellenes attitűdjének kialakítására és közvetlenül a bántalmazásra összpontosít. A tévhiteket, lehetséges reakciókat, direkt és indirekt megoldási módokat helyezi fókuszba. Ennél a programnál hagyományos óravezetésről van szó, melyet segítenek a segédanyagok (film, bemutató). Ez a modell jelenleg csak osztályszinten működik az iskolákban, melyet a szülők bevonása egészít ki. A képzések ingyen elérhetőek, de sajnos monitorozás, szakmai segítség nincs jelenleg biztosítva.

Továbbá érdemes ismertetni a Békés Iskolák programot, ami Stuart Twemlow alapgondolatán alapuló antibullying program. Ez a projekt rendszerszintű beavatkozást céloz meg Magyarországon, és az a különlegessége, hogy erősen épít az alulról szerveződő önkéntesség erejére is. Szemléletváltás a cél, és minden iskola egyedi, így nem kész programot kínál, hanem szakmai segítséggel, oktatóanyagokkal az iskola dolgozóival együtt az iskola kidolgozza a számukra legmegfelelőbb módszertant. Nagy hangsúlyt fektet a mentalizációra, filozófiája, hogyha kialakul egy jól mentalizáló légkör, akkor tartósan megszüntethető a bántalmazás.

Most, hogy több rendszer szintű, intézményeket célzó programot megismertünk, következzenek azok a foglalkozások, kiemelt fontosságú területek, melyeken szintén megjelentek az ilyen jellegű kezdeményezések.
A színházi nevelésnek is vannak eszközei az antibullying témakörében. Olyan történeteket dolgoznak fel, mely középpontjában egy erkölcsi vagy társadalmi probléma áll. Ezek interaktív színházi előadások, így a nézők is részesei az eseménynek, és véleményük, nézőpontjuk is ütköztethetik az adott téma mentén. A Káva Kulturális Egyesület és a Nyitott Kör élen jár ilyen jellegű projectek, darabok megvalósításában. De más színházakban is megjelennek bullying tematikával foglalkozó kész színpadi művek, melyek szintén lehetőséget adnak a megélésre, szemléletformálásra, beszélgetésre.

2015-ben útjára indult az „Együtt az iskolai zaklatás ellen. Iránymutatás és képzés az iskolák kisebbségi diákjai védelmére.” project, mely kutatásai kimutatják, hogy fokozott figyelmet kell szentelni a kisebbségi csoportokra is. Így ilyen jellegű törekvéseket képviselnek.

Az internet életünkben betöltött szerepe magával hozta az cyberbullyinget is (internetes bántalmazás). Ezzel kapcsolatban is sok program indult. A legkiemelkedőbb, ma is működő program a Safe Internet Program, melyet az Európai Bizottság indított. Hazánkban ezt a programot a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat működteti. A Safe Internet Program keretében interaktív foglalkozásokat tartanak a szakértők, „Netezz biztonságosan” címmel. Ez egy egyszeri másfél órás alkalom, amely a téma feldolgozását el tudja indítani. A program kisfilmeket és oktató játékokat is kínál a foglalkozás után.
A Televele Médiapedagógiai Műhely is több korosztálynak kidolgozott tananyagával foglalkozásokat kínál és egy újabb irány a Hegyvidéki ONvédelem Program, mely keretein belül kortárs mentorokat képeznek a szakemberek.

A cikk teljes terjedelmében itt elolvasható: https://akademiai.com/doi/ref/10.1556/2063.28.2019.3.6

Mentalizációs-közösségépítő projekt

A dolgozatot Guttengeber Anna, az ELTE hallgatója készítette a Békés iskolák program számára.

A kurzus fontos készségfejlesztést jelentett számomra, amelynek során sokat gondolkodtam azon, hogy pszichológusként milyen keretek között tudunk egy egész osztályközösséget segíteni egymás jobb megismerésében.

Continue reading “Mentalizációs-közösségépítő projekt”

Hogyan állítsuk meg a bullyingot? – Ne így!

Ez a videó már többször bejárta a közösségi médiát:

Mit tegyél, ha szekálnak a suliban?

Mutassátok meg minden gyereknek, minden iskolásnak! Üljetek le a fiatokkal-lányotokkal és nézzétek meg együtt, vetítsétek le osztálytermekben! Jusson el az ország minden szegletébe, mert el se tudjátok képzelni, mekkora szükség van erre a videóra!Amerikában már kutatják és előadásokat tartanak róla, Magyarországon még szavunk sincsen rá, nem tudom rendesen visszaadni, mi az a bullying. Szekálás? Iskolai bántalmazás? Agresszió? Életek mennek ebben tönkre – csendben, sokszor a tanárok, a szülők asszisztálásával.Figyeljünk oda erre és segítsünk, ha kell. Sokan közülünk is átmentek ezen. Mi vagyunk a felnőttek. Legyünk jobbak, mint azok, akik nem álltak mellénk anno.Itt kedvelheted az oldalam: fb.com/agostonlaszloartist

Közzétette: Ágoston László – 2017. november 5., vasárnap

 

De mi a baj a bemutatott helyzettel? Leginkább az, hogy hibás üzenetet közvetít. Aki volt már valaha áldozat valamilyen helyzetben, az tudja, hogy ez pont nem arról szól, hogy frappánsak, higgadtak, jópofák tudunk lenni. Könnyű felnőtt férfiként egy megrendezett helyzetben, ránézésre 20 évvel fiatalabb, valódi ártó szándék nélküli lánnyal szemben ilyen látványos, egyszerű(nek tűnő), lehengerlő leszerelési módszert bemutatni. Vegyük észre, hogy ennek nincs sok köze a valósághoz. Ha ezt a videót levetítjük egy osztálynak, nagyon könnyen belekerülhetünk az áldozathibáztatás csapdájába. Ez a film ugyanis az áldozatra tolja a felelősséget: neki kellene tudni ilyen könnyedén, egyszerűen, frappánsan megvédenie magát. Ha nem teszi, akkor vessen magára!

Ma már azonban tudjuk, hogy a bullying leállítása nem az áldozat, hanem a szemlélők, a közösség felelőssége.

Természetesen fontos asszertivitás, az önvédelem, a megküzdési készségek fejlesztése az áldozattá vált gyerekeknél (és felnőtteknél), de a bullying kezelésének felelőssége nem helyeződhet az áldozatokra!

Ezért nem ajánljuk levetítésre az osztályok számára a bullyinggal kapcsolatos preventív foglalkozások során, inkább iskolapszichológusok tudják használni az asszertivitás fejlesztését célzó pszichológiai kiscsoportjaikban megfelelő szaktudással és felkészültséggel.

Agymanók c. animációs film felhasználása a mentalizáció fejlesztésére

A dolgozatot Károlyi Borbála, az ELTE hallgatója készítette a Békés iskolák program számára.

Kedves Érdeklődők!

A tématervemet elsősorban az alsós gyerekek érzelmi intelligenciájának, mentalizációs képességeinek, együttműködő képességeinek fejlesztésére készítettem.

Continue reading “Agymanók c. animációs film felhasználása a mentalizáció fejlesztésére”

Békés iskolák kurzus az ELTÉ-n

Második éve biztosít teret az ELTE PPK a Békés iskolák kurzus számára. Ennek során a hallgatók gyakorlatorientált, tréning módszerek segítségével

  • megismerhetik a bullying (bántalmazás) dinamikáját és sajátosságait,
  • valamint annak megelőzési és kezelési módjait,
  • körbejárjuk a mentalizáció fogalmát és gyakoroljuk a mentalizáló szemléletet, kommunikációt,
  • végigvesszük, milyennek kell lennie egy hatékony és eredményes programnak, mik lehetnek a buktatók,
  • megismerhetik a hazai és a nemzetközi antibullying programokat,
  • különös tekintettel a Békés iskolák programra, aminek néhány modulját saját élményben is kipróbálhatják.

Ezek mellett lehetőség van a Szupervíziós Békítő Team munkájába való betekintésre, sőt a csatlakozáshoz is, valamint egy-egy magyar, békés iskola meglátogatására is.

A hallgatók számára lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a dolgozatukkal gazdagítsák a Békés iskolák programot és a színvonalas munkájuk kikerüljön a honlapra.

Várjuk a pedagógus és iskola- óvodapszichológus hallgatók jelentkezését.

2019-20-as tanév első félévében a tárgykód: VKN-096:48

Mit jelent a mentalizáció?

Amikor mentalizálunk valakit, akkor megfigyeljük és megpróbáljuk megérteni a benne zajló folyamatokat. A másik viselkedésének okot tulajdonítunk, aminek feltárására és megértésére erőfeszítést teszünk. Például egy vitahelyzetben ahelyett, hogy nekitámadnánk a másiknak és csak a saját igazunkat képviselnénk, a mentalizáció során érdeklődéssel fordulunk a másik szempontjai és lelkiállapota felé. 

A mentalizáció azonban nemcsak a másik személyre vonatkozhat, hanem önmagunkra is. A bennünk lejátszódó érzéseket, gondolatokat, szándékokat és egyéb lelki folyamatokat is megfigyelhetjük, értelmezhetjük. Példának okáért elgondolkozhatok azon, miért szorongok bizonyos helyzetekben, vagy azon, miért úgy viselkedtem az előbb, ahogy.

Milyen az, amikor nem mentalizálunk? Ekkor a másikat tárgynak tekintjük, nem érdekel minket, mi állhat a viselkedésének hátterében, nem vesszük figyelembe a szempontjait, nem próbáljuk őt megérteni, elutasítjuk a lelki szükségleteit.  Saját magunkkal is bánhatunk hasonlóképpen.

A nem mentalizáló működés áll az iskolai erőszak (bullying) hátterében is. A Békés iskolák program egyik fő célkitűzése, hogy jól mentalizáló közösségeket hozzon létre.

Beszámoló a 2019.02.14-15-ei pécsi konferenciáról

A Magyar Mentalizációs Egyesület 2019. február 14-15-én rendezte meg a pécsi Tudásközpontban az Egy páciens, két diagnózis, egy kezelés című konferenciáját. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy neves külföldi (Prof. Dr. Anthony Bateman, Prof. Dr. Peter Fonagy) és magyar előadók (Prof. Dr. Gergely György, Prof. Dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Unoka Zsolt) prezentációi után, a konferencia pénteki napján Mentalizáció a gyakorlatban – a Békés Iskolák projekt címmel sor kerülhetett a Békés Iskolák program képviselői által vezetett műhelymunkára.

A két napos program keretén belül itt járt Anthony Bateman és Peter Fonagy, akik jelentős nemzetközi képviselői a mentalizáció kutatásának. Nagy élmény volt őket élőben meghallgatni és rajtuk kívül is szuper előadások között szerepelhettünk.

A Békés Iskolák program a mentalizáció iskolákban zajló, közösségi formája. Gedő Ágnes és Siegler Anna pszichológusok másfél órás workshop keretében mutatták be az érdeklődő pszichológusoknak, szociális munkásoknak a Békés Iskolák program történetét, a program diagnosztikai kutatásait és gyakorlati működését. Az érdeklődő és lelkes résztvevők sajátélményű gyakorlat segítségével is megtapasztalhatták a mentalizáció működését.

A mi workshopunk is jól sikerült. A résztvevők sokat kérdeztek és jelezték, hogy hatalmas igényt látnak a Békés iskolák programra.